Csókakő vára - Csókakő

Csókakő vára bemutatása

Csókakő várát a Csák nemzetség Dudary ágának valamelyik tagja építette a tatárjárás után. A vár stratégiailag fontos helyen épült: ellenőrizte a tihanyi apátság alapítólevelében is szereplő hadiutat.

Csókakőt 1326-ban – csaknem Fejér megye egynegyedét kitevő uradalmával együtt – Károly Róbert csere útján megszerezte a a Csákoktól, s királyi várrá tette.

Csókakő vára típusát tekintve, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár. A belső vár 6 méterrel emelkedik az alsó szint fölé. ÉK. és D. felé meredek szakadék védte. Az ide vezető út É-i védőtorony mellett kanyarodott el. A kapu előtt, fallal körülvett, tetővel fedett kapuudvar helyezkedett el. A vár tojásdad formájú, alsó és felső elkülönített részekre oszlott. A fal a támadásnak kitett Ny-i részen 6 m vastag volt. Ezt később támfallal is megerősítették. A kapuudvarból az alsó várba a kétemeletes, négyzetes kaputornyon átvezető kapunyíláson lehetett bejutni. Csapórácsos kapu zárta le, amely a toronyfal vastagságához e célra hagyott résen fel és le mozoghatott. A kaputoronynak csak az emeleten volt nyílása, ahonnan a fallal lehetett összekötni. A fellegvár hosszúkás, négyszögletes térségéből emelkedett ki az öregtorony.^[1]

A kb. 500 méteres magasságban fekvő Csókakő várának romjait nemrég újították fel a Nemzeti Várprogramnak köszönhetően. A látogatók megtekinthetik többek között a helyreállított kápolnát, az étkezőt és dísztermet a torony felső szintjén, és persze a fantasztikus panorámát.

Érdekesség, hogy a vár neve nem a madárhoz köthető, mint elsőre gondolnánk. Nácz József, aki a Vértes vidékét kutatta, azt mondja, a Csóka név az István egyik korabeli becéző formája, és feltételezi, hogy ő lehetett a XIII. században a vár építtetője, aki valószínűleg a Csák nemzetség tagja volt. Később többek között a Rozgonyi család, Corvin János és Bakócz Tamás birtokolta.

Az épület legrégebbi része a felsővár, e köré épült a XV. században az alsóvár a ma is látható kaputoronnyal. Bár a feltárások során nem találták a nyomait – Evlija Cselebi török világutazó útleírásában egy itt álló mecsetről beszél, amely ráadásul egy XVI. századi vázlatrajzon is szerepel.

A vár megfordult a törökök kezén, majd 1691-től senki nem használta, így az évszázadok során igencsak lepusztult. Az életveszélyes épületet az 1995-ben alapított Csókakői Várbarátok Társasága mentette meg, nagyobb felújításokra pedig az elmúlt években került sor. 2014-re elkészültek a kapuszárnyak, a felvonóhíd, a torony, a délnyugati várfalszakasz és a fa gyilokjáró. Érdekesség, hogy jelenleg is zajlanak régészeti feltárások, amelyek eredményeként főleg a török időkből kerülnek elő leletek, de Árpád-kori kincseket is felszínre hoztak már a régészek. Az épülethez a Keleti-Bakonyra és a Móri-árokra nyíló kilátás miatt is megéri felmenni.^[2]